Mit tegyen az ember lánya, ha minden igyekezete ellenére úgy alakul a helyzet, hogy nem lett elég a szabadnapon főzött akármi, elfogyott hétköznap a főtt táp? Idő, kedv egy szál se munka után nekiállni valami pepecs vacsorával szórakozni, most rögtön kéne valami az asztalra, viszont legalább bevásárlás is csak kutyafuttában történt, így ami esetleg pont jó lenne valami szélsebes recepthez, az persze nincs...

Az átlagos válaszom erre a kérdésre a főzelék szokott lenni, mert gyorsan megvan, én imádom, az ember bölcs beletörődéssel szintén elfogyasztja, és még csak négymillió kalória sincs benne, mint mondjuk a B terv, a "rendeljünk pizzát" fedőnevű hadművelet eredményében lenne.

Jelen esetben is így tettem, összeütöttem egy vöröslencsés sárgaborsófőzeléket, az előbb megvan, mint hogy lemenne a főcím az aktuális kedvenc sorozatomban, nem ügy. Igen ám, de kéne rá dobni valami feltétet is...

Hirtelenjében a világon semmi ötletem nem volt, otthon meg egy nyamvadt szál virsli sem várt, amit kisüthetnék rá. Mélyhűtőből húst olvasztani, mondjuk fasírtot gombolygatni annyi kedvem volt, mint önként jelentkezni körömletépésre. A ma gyermekének hű segítőtársához fordultam hát: megkérdeztem az internetet. Pontosabban az egyik kedvenc facebookos főzőcsoportomat.

Kaptam sok remek ötletet, némelyiket majd egy másik alkalommal biztosan alkalmazni is fogom. Sokadik válaszként viszont jött egy igazi Heuréka: sajtgolyó!

Sokféle hasonló receptet olvastam már erre a kódnévre, és mindig tetszett az ötlet, de aztán sosem vágtam bele. Most itt volt az ideje. Siettemben most recepteket sem nézegettem, gondoltam, túl bonyolult nem lehet... A második pohár bor után már kifejezetten meggyőződésem volt, hogy nemhogy nem bonyolult, de pofonegyszerű, simán megoldom!

Szóval összekutymoltam 300 g reszelt mozarellát, amit mindig tartok itthon melegszendvicsre, miegymásra, meg 200 g teljes kiőrlésű tönkölylisztet (igazából asszem' kevesebb is elég lett volna), két tojást, kis sót, kis fokhagymaport, egy marék aprított petrezsemlymet. Felmelegítettem egy kis edénykében három ujjnyi kókuszzsírt, majd vizes kézzel apró gombóckákat gyurmáztam a sajtos keverékből. Beledobáltam őket az olajba, amikor már szép barnák voltak, kiszedtem, lecsepegtettem, ennyi. 

Finom és ropogós lett, belül meg szépen nyúlik, megtartjuk, ilyet máskor is sütünk!