Azért persze egy kenyérkénél nem álltam meg. Roppantul izgatott a múltkori, meg sem kóstolt kalács, így ezt is újra elkészítettem, immár a saját szokásaimra hangolva, cukormentesen, teljes kiőrlésű liszttel, tejjel etetett kovásszal, és csak úgy miért ne alapon a fele tésztát kakaóval.

Kissé érdekes alakja lett, mert muszáj volt zárt edényben sütnöm a szárításra hajlamos sütőm miatt, ellenben nincs ekkora edényem... Szóval muszáj volt kanyarodnia. 

A legjobb tanács, amit immár kóstolás után adhatok, hogy senki ne süssön ilyet, állati veszélyes! Egy szeletkét, csak a végéből levág az ember, mégiscsak le kell tesztelni... És már hiányzik is a fele. Nagyon alattomos jószág, egyfolytában hozza magával a barátait is, kérdezés nélkül...

Mindenesetre azt hiszem, kijelenthetjük, hogy jól sikerült.

Szép lett a belseje, nem nehezítette el a tk tönköly, és a fonatok mintája is csinos lett.

Így szeletben talán még jobban látszik, milyen szép szálas, foszlós a belseje.

A módosított recept pedig így festett:

- 200 g 12 órával korábban etetett kovász, tejes (30 g hűtős tk kovász, 85 g tej, 85 g tk liszt)

- 220 g tejszín

- 40 g Canderel por

- 10 g vanília aroma

- 200 g rétesliszt

- 150 g fehér tönkölyliszt

- 90 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt

- 4 g só

- 1 tojássárgája

- 70 g repcevaj

- 20 g rum

- 30 g holland kakaópor

- 15 g tej

Meglangyosítottam a tejszínt és a vajat, elkevertem velük a kovászt, majd hozzáadtam minden mást a kakaón és a tejen kívül, és jól kidagasztottam a tésztát. Amikor már nagyon szép volt, semennyire sem ragadt az edényhez, és összeállt egy kis ruganyos gombóccá, kettévettem, és a 30 grammal kisebb feléhez hozzádolgoztam a kakaót egy kevés tejjel. Ez így nem volt épp tökéletes megoldás, mert a kész tészta nehézkesen vette fel a kakaót, és végül egy hajszállal keményebb is lett, mint a fehér. Legközelebb inkább külön dagasztom a kettőt, és a barnába pár kanállal kevesebb lisztet teszek. De óriási problémát azért nem okozott a dolog.

Mindkét tésztát hagytam kicsit több mint két órát kelni olajos kelesztőtálban, majd félóránként háromszor áthajtogattam őket, végül olajos dobozban beköltöztek a hűtőbe 12 órára. 

Ezután mindkét színből sodortam két kövér kukacot, lisztezésre nem volt szükség. Megfontam őket, és betuszkoltam a kalácsot egy sütőpapírral bélelt jénaiba, a fent már mutatott kanyarral. Visszatettem a hűtőbe még úgy tíz órára. Ezúttal minden fázisban sokkal szebben kelt.

Legvégül kitettem szobahőre, lekentem tojással, majd egy óra múlva újra. Összesen két órát várt még, hogy átmelegedjen, száradjon rajta a tojás, valamint a jénai is kiengedjen kissé.

Ekkor ment a hideg sütőbe, 35 percig sült 220 fokon, majd még 15-öt 200-on. Az edényből kivéve barnult még 180 fokon 10 percet, és készen is volt.