Azt ígérem a leírásban, hogy ezzel aztán bárki bármikor képes lesz tökéletes kenyeret sütni. Hát jó, ez így ebben a formában tulajdonképpen nem igaz... 100% garancia egyszerűen nincs. Még a legrutinosabb, a pékmesterséget foglalkozásszerűen művelő sütögetőknél is becsúszik néha egy-egy lapos kenyér, leginkább minden látható ok nélkül.
Viszont azért az nem mindegy, hogy személy szerint nekem ezzel a módszerrel úgy tizenöt sikeres kenyér után született egy radírgumi állagú véletlenül, míg a hagyományosan kelesztett verzióban leginkább teljesen random módon jöttek-mentek a kiváló, ehetetlen, még épp ehető, kiemelkedően csodás és teljesen átlagos kenyerek. A hűtő kiiktat néhány változót az egyenletből, így sokkal kontrolláltabb a folyamat, sokkal nagyobb esélyünk van a sikerre. (Na de azért lássuk be, arra, hogy „sokkal jobb, mint a sima, de azért nem tökéletes”, kevesen kattintanak rá.)
E mellett egyáltalán lehetővé teszi a kovászos kenyérsütést azoknak, akiknek gyakorlatilag soha nincs egy teljes napjuk a tészta mellett ácsorogni, folyamatosan ellenőrizgeti, hogy áll, mennyire kelt meg, ideje-e már sütőt melegíteni, főleg nem úgy, hogy előre tervezhető legyen, mikor érnek rá. Jelen esetben annyit kell tudniuk, hogy lesz öt percük reggel, húsz-harminc este, plusz még kétszer két perc pepecselés, majd következő reggel megint öt perc, és végül aznap este 45-50 perc sütés.
Ami pedig kell ahhoz, hogy az a „garantált” siker tényleg siker legyen, az nem is annyira a recept, a hozzávalólista szolgai követése, sokkal inkább a módszer maga, valamint a minőségi hozzávalók. Ne habozzunk tehát egy kicsit többet költeni egy jobb minőségű, magasabb sikértartalmú kenyérlisztre. Amíg nem ismerjük, nem használtuk a különböző márkákat, első körben jó indikátor lehet a csomagoláson található tápanyagtartalom-listában a fehérje sor. A sikér fehérje, így minél magasabb ez a szám, annál jobb az esélyünk, hogy a sikértartalom is kenyérsütésre alkalmas. Nem ennyire egyszerű az összefüggés, lesz olyan liszt, ami alacsonyabb fehérjetartalommal is szebb eredményt ad, de kiindulópontnak jó. Próbáljunk ki többet is, és ha megvan az, amivel a leginkább elégedettek vagyunk, ragaszkodjunk hozzá. Ha dagasztás után szakadozás helyett nyúlik a tésztánk, mint az aszfalton megolvadt rágógumi, meg is van a nyertes.
Tartsuk továbbá erősen, egészségesen a kovászunkat, szánjuk rá azt a pár percet, pár deka lisztet, hogy rendszeres időközönként megetessük, meg fogja hálálni.
Lehetőség szerint szerezzünk be három hőmérőt is, egyet a sütőbe, egyet a hűtőbe, valamint egy maghőmérőt. Ha nem csak tippeljük a hőfokokat, megint növeltük a szép kenyér esélyeit.
És nagyjából ennyi. Ezen felül már nincs más hátra, mint gyakorolni, figyelni az ereményeket, finomítani és saját konyhánkra hangolni mindent. Ha úgy látjuk pl. hogy a sütőnkben 18, nem 15 perc után áll le a kenyér növekedése, a saját tapasztalatunkra hallgassunk, ne a receptre. Ha nyolc fokos hűtővel szebb a kenyér, mint kilenccel, akkor az a tökéletes számunkra.
Sütésre fel, és senki ne legyen szégyenlős megosztani a kenyeréről készült fotókat, akár itt, akár Fabecookon! (Részletes végigvezetés a kenyérhez itt és itt.)
Holnap pedig pizzát sütünk, érdemes lesz visszanézni!
A receptért kattints a szövegben a naranccsal kiemelt linkre!
